Városlőd

A Szent Mihály arkangyalról, a mennyei seregek vezéréről, a paradicsom védelmezőjéről elkeresztelt magas hegygerincekkel övezett völgyet a Bakony nyugati lábánál, az északi és déli vonulat találkozásánál már a Krisztus előtti korban lakták emberek.

A falu északi szélén hirtelen kiemelkedő erdőrész a titokzatos árpádkori Hölgykő várát rejti, melynek urai fegyveres fosztogatásaikkal évszázadokig rettegésben tartották a vidéket. A rabló lovagokat üldözőik soha nem tudták nyakon csípni, mert a gonosztevők a várból egy titkos alagúton át közelítették meg az áldozatul kiszemelt falvakat.


Így hát Nagy Lajos király – megelégelve a várkapitányok fosztogatásait – leromboltatta a jobb sorsra érdemes várat, hogy köveiből a völgyben monostort építsenek a néma kartauzi szerzetesek. E kolostorból a kartauzi rend egyik legszebb, leghatalmasabb és leggazdagabb központja lett. Négy vármegyére kiterjedő birtokokkal bírtak és hírnevét csak tetézte, hogy Mátyás király és Beatrix királyné kíséretükkel 1480. január 25-én, Pálforduláskor látogatást tett a lövöldi néma szerzeteseknél.
E kolostor egyik csöndes cellájában írta meg Kartauzi Névtelen, egy ismeretlen magyar barát a késői középkor legjelentősebb magyar irodalmi művét, egy prédikáció és legendagyűjteményt, mely a Lövöldi (vagy felfedezőjéről Érdy) kódexben lelhető fel.

„Szent magamba szállással töprengtem el azon, hogy míg más nyelveken beszélő népeknek többnyire teljes anyanyelvre fordított Bibliájuk van – gondoljunk csak a németre, csehre, franciára, vagy itt a közelünkben a szláv nyelvre…, addig a mi műveletlen és faragatlan magyar népünket nem harmatozta be ilyen kegyelem, hogy akárcsak vázlatok formájában is effajta érdemekkel dicsekedhessék…”
Kartauzi Névtelen

A kolostort a törökök elpusztították, de évszázadok óta él egy legenda arról, hogy a kolostor szerzetesei a törökök elől menekülve mesés vagyonukat a környéken elásták, és egy szerzetest bíztak meg a kincs őrzésével. 1919-ben, az erdei vasút építése idején három városlődi munkás sok éjen át járta a környéket és titokban reggelig szorgalmasan ásva keresték az eltűnt kincset, míg csak egyik éjjel az egyik bokor mögül elő nem lépett a kincsőrző barát. A találkozástól a városlődi kincskeresők igencsak megijedtek, és hazáig szaladva felhagytak az éjjeli kalandozásokkal. Csak évekkel később derült ki, hogy a kincskeresőket egy cimborájuk tréfálta meg szerzetesi ruhában, tettét azonban sokáig nem merte elárulni, mert félt a pórul járt társak haragjától.

A kolostor helyén épült fel az újra benépesült Városlőd temploma az 1700-as években. A környékre ekkor érkeztek német telepesek, akiknek vendégszerető utódai ma is lakják Városlődöt.


Az itt lakók gazdag kézműves kultúrát hoztak magukkal az óhazából, üveghutát, majd később fazekasműhelyt alapítottak, mely műhely a XIX. században országos hírűvé tette Városlődöt. De ez már egy másik történet, melynek főszereplői Iglauer István és elődei.

Galéria


Munkahelyteremtés az Iglauer Parkban

Hírlevél

Megközelíthetőség

8445 Városlőd (Veszprém megye), Fenyves utca 10-11.
Tel/Fax: 06-88-240-021
Mobil: 70-337 1558
E-mail:

Részletes útvonal leírás